Naámán 3.:”… van prófétája Izráelnek”
2023. március 26.
„Naamán, Arám királyának hadseregparancsnoka nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. Egyszer kivonult néhány arám rablócsapat, és foglyul ejtettek Izráel országából egy kisleányt, aki Naamán feleségének lett a szolgálóleánya. Ez így szólt úrnőjéhez: Bárcsak eljutna az én uram a samáriai prófétához, az majd meggyógyítaná a bélpoklosságából. Naamán erre ura elé járult, és elmondta, hogy mit beszélt az Izráel országából való leány. Arám királya ezt mondta: Menj csak el, én meg küldök egy levelet Izráel királyának. El is ment Naamán, és vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. Átadta Izráel királyának a levelet is, amely így szólt: Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem! Amikor Izráel királya fölolvasta a levelet, megszaggatta a ruháját, és ezt mondta: Hát Isten vagyok én, aki megölhet és életre kelthet, hogy ideküld ez énhozzám egy embert, hogy meggyógyítsam bélpoklosságából?! Értsétek meg, lássátok be, hogy csak ürügyet keres ellenem! Amikor Elizeus, Isten embere meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját, ilyen üzenetet küldött a királynak: Miért szaggattad meg a ruhádat? Jöjjön ide hozzám az az ember, és majd megtudja, hogy van prófétája Izráelnek!
II. Királyok 5:1-8.
Kedves Gyerekek!
Mivel nagyon régen beszéltünk először Naámán történetéről, ezért a mai alkalommal összefoglalnám az eddigieket, és a végén mondanám el nektek a történet legfontosabb üzenetét.
Naámán az arámok hadseregparancsnoka volt. Mindenki ismerte a bátorságát és az erejét. Az ellenségei – köztük Izráel – féltek tőle. Saját királya pedig nagyra becsülte. Gazdagon és boldogan élt a palotában addig, amíg Naamán gyanús foltokat nem vett észre a testén. Bélpoklos lett! Ma ezt a betegséget leprának hívjuk. Komoly, halállal végződő fertőző kór. Naamán elkeseredett és megrémült. Akkor most hiába minden, a palotája, a gazdagsága, elveszti még a családját, a barátait is. Az utcára se mehet ki, senkihez hozzá nem érhet. Nem hiába rettegett Naamán. Akkoriban még nem ismerték a lepra ellenszerét. Gyógyíthatatlan betegségnek számított. Aki megkapta, annak el kellett hagynia a közösséget is. Ami az emberek előtt lehetetlen, az Isten számára azonban lehetséges.
Naamán feleségének volt egy szolgálója, egy kis zsidó rabszolgalány. Ő jól ismerte Istent és az Ő nagy hatalmát. Amikor meghallotta a kislány, mi történt Naamánnal, és odaállt úrnője elé:
– Bárcsak eljuthatna az én uram a samáriai prófétához! Az majd meggyógyítaná a betegségéből!
Naamán, ahogy meghallotta a hírt, futott a királyához és elmondta neki.– Ilyen csodálatos gyógyító csak a király udvarában lehet – szólt az arám király – Menj csak el, én meg küldök egy levelet Izráel királyának. Majd útnak indult Izrael földjére.
De egy ekkora úr nem mehetett üres kézzel! Különben is arra gondolt, hogy a próféta biztosan jól megkéri majd az árát a gyógyításnak! Naamán a vagyonát odaadta volna, csak egészséges legyen újra. Úgyhogy jól felszerelte magát ajándékokkal. Vitt magával tíz talentum ezüstöt, hatezer aranyat meg tíz rend ruhát. Egy egész vagyont.
Amint megérkezett Samáriába, azonnal a királyi palotába ment. De hiába. Nem találta meg ott, akit keresett. Csak Izráel királyát, aki teljesen kétségbeesett, amikor elolvasta az arám király levelét.
„Most, amikor ez a levél hozzád érkezik, kérlek, hogy gyógyítsd meg bélpoklosságából szolgámat, Naamánt, akit hozzád küldtem!”
– Hogy én? – kérdezte ijedten Naamánt. – Én gyógyítsalak meg? Hát mit gondolsz, Isten vagyok én? Mert ezt a betegséget senki más nem tudja meggyógyítani! Csoda kell ahhoz, hogy te meggyógyulj! De értem én már, mit szeretnétek. A királyod hadat akar üzenni nekem. El akarja foglalni az országomat, és valami ürügyet keres.
Naamán érkezésnek híre hamar eljutott Elizeus próféta fülébe is. Így aztán nem kellett sokáig aggódnia Izráel királyának, mert Elizeustól üzenet érkezett a palotába:
„Jöjjön ide hozzám az az ember, és majd megtudja, hogy van prófétája Izráelnek!”
Korábban beszéltem arról, hogy a lepra a bűnt jelképezi a Bibliában. Itt egy halálos beteg embert látunk, akinek emberileg nem volt esélye. Reménytelen helyzetben kapott reményt Istentől. Van Izraelben valaki, aki meggyógyíthatja. Ugyanígy ad reményt Jézus Krisztus ma is minden embernek. Ő a mi gyógyítónk, aki az igazi betegségünkből, a bűnből ki tud szabadítani, meg tud gyógyítani. Elizeus itt Jézus Krisztus előképe, így nem véletlenül mondta: Jöjjön ide hozzám az az ember, és majd megtudja, hogy van prófétája Izráelnek! Ma is bizonyossággal mondhatjuk el: van Szabadítónk, van Gyógyitónk!
Idézném újra Ézsaiás könyvét: „Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.”
Ámen
Uherkovich Zoltán
2023. március 26.